Versek és prózák

Karácsony környékén járva

Valahogy olyan szép minden december,
ilyenkor, karácsony környékén járva,
akkor is, ha hó sem hull, csak köd lehel,
rónákra, hegyekre, vizekre, házra.

Valahogy most másabb, jobb az ember,
ilyenkor, karácsony környékén járva,
akkor is, ha gondok vagy bánat perzsel,
vagy még fenyőág se jut a szobákba.

Ünnep ült a fenyőágra

Ünnep ült a fenyőágra,
aranyszálból szőtt a sála,
fényes gömbök függnek rajta,
habcsókot küld egy angyalka.

Csillagból van koronája,
szikrákat szór a szobára
ezüstfényű varázspálca,
körben villog sok-sok lámpa.

Ajándékok dobozkája
sorakozik karnyújtásra,
csilingel a csengő hangja,
megérkezett kis Jézuska.

2015.12.15.

A második gyertya fényénél

Sokszor mondták már nekem, hogy szeretlek,
majd hűtlenek lettek, vagy elfeledtek,
talán akad, ki néha gondol is rám,
előkerülök valamilyen listán,
de nem tudom, hányan szeretnek tényleg,
kiknek szívükben nem billent a mérleg
ellenkezőleg, vagy közömbösségbe.

Nem tudom, kik látnának szeretettel,
ha segítséget kérnék egyik reggel,
vagy az éj közepén beállítanék,
hogy szállást kérjek, mert kint talált az ég,
még ha nem is üldözne senki sem,
csak nem lenne egyebem, mint a hitem,
kifogások nélkül ki engedne be.

Mit is várhatnék én ettől a világtól,
hol szállást alig talált a Megváltó,
aki szeretni jött, nem válogatva,
mégis, épp hogy akadt neki egy pajta,
pedig mióta és mennyien várták,
hogy jöjjön és tanítson, gyújtson lámpát,
utat mutatva, mennyekbe vezetve.

Idén is ég már a második gyertya,
a kirakatokban ünnepi pompa,
Pest utcáin a karácsonyi fények,
most is, és mindig, olyan nagyon szépek,
várjuk az érkezést, ki ahogy tudja,
kinek kevésre, kinek többre futja,
és van, akiknek már nincsen semmije.

Sokan mondták már nekem, hogy szeretlek,
mégis oly kevés, akikkel ünneplek,
a szüleim idén is hazavárnak,
és értük Uram, mindörökké áldlak,
köszönöm Neked, aki majd becsenget,
azokat, akiknek szíve beenged,
s engedd, hogy veled érjen éltem vége.

2015. 12. 06.

Karácsony előtt

Készül a Szeretet világra jönni,

emberi szívekbe meleget csenni,

békét hinteni a lehulló hóra,

fényeket festeni jelenvalóra.

Készül az ember méltón ünnepelni,

fenyőfák alá ajándékot venni,

valami szépet most mindenki adna,

együtt lesz családok apraja-nagyja.

Karácsony előtt elkezdünk készülni,

szent szeretetben újra egyesülni,

tágabbra tárul a lelkünk ajtaja,

kis Jézus nyitja, a Megváltó, maga.

Mit karácsonykor elkezdünk tartani,

ünnep után is kellene vallani,

és szeretetünk köztünk megmaradna,

évente háromszázhatvanöt napra.

2011. 12. 12.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat