Versek és prózák
Itt folytatom saját verseim közzétételét, melyet az amoriana.hupont.hu oldalamon kezdtem el
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Tarkul az ősz
Tarkul az ősz a dombokon,
köd szökik át a lombokon,
ereszkedik egyre lejjebb,
friss avarra permetezget.
Szürke az égbolt, nesztelen,
akácos később meztelen,
a gesztenyés és a tölgyfák,
meleg ruháikat hordják.
Minden ősz díszlettervező,
témája kert, erdő, mező,
zöld koronákat antikol,
vagy olyat, mint a karnerol.
Mézszín és okker levelek,
várják, hogy földet érjenek,
ráülnek parki padokra,
tócsákban várnak fagyokra.
Halkul a nyári madárdal,
álmos lesz a Nap korábban,
szaporodnak barna ágak,
ma még színeket dajkáltak.
Érik a szőlő, édesül,
hordókba aztán bekerül,
kökény kékül a bokrokon,
tarkul az ősz a dombokon.
2016. 09. 08.
Ősszel kokettál már
Lassacskán elfogy az augusztusunk,
mint aranyló kalászok aratásnál,
szürkült ingujjak a búzavirágnál,
utolsókat táncolja el a nyarunk.
Ringó búzatáblák nem hajlonganak,
a napsugár sem csónakázgat rajtuk,
és vadkamillákról tejszínű fátyluk,
leszakadoztak, hogy földön hunyjanak.
Pipacsok szirmukat szelekre hagyták,
nem várva idén tarka pillangókat,
s nézik a fészket újra elhagyókat,
a mezőket ügyelő aggastyán fák.
Kisült az új kenyér, és ünnepeltünk,
Szent Bertalan napja is elérkezett,
ősszel kokettál már az emlékezet,
búzabálát, s nyarat őszbe eresztünk.
2016. 08. 24.
November kifestőkönyvéből
November polcán a kifestőkönyvek
rendszerezve, szépen felsorakoztak,
színezésükkel nem kell, hogy bajlódjunk,
időrend szerint, maguktól változnak.
Hol dér, hol a fény lapozgat bennük,
néhány árnyalaton még javítanak,
ősz végén szaporodnak a teendők,
és sietni kell, mert rövidebb a nap.
Nyáron még zöldellő borostyánoknak,
mára bordó szatén az öltözetük,
itt-ott felvillannak köztük a sárgák,
mintha mézzel locsolnák a köntösük.
A szelek nagyon irigynek látszanak,
kik csak a csupasz ágakat szeretik,
novembernek könyvét addig rángatják,
míg összes levele földre nem esik.
2015. 11.13.
Őszidőben
Nyár a kontyát összefogta,
őszi szellő ne kócolja,
ritkul a zöld, sárgul a lomb,
kabátot zár reggel a gomb.
Madárfészek telelakva,
indulóban minden tagja,
füsti fecskék útra keltek,
eresz alatt nem ébrednek.
Vénasszonyok ki a padra!
Kell a meleg napról-napra,
érleljétek jól az aszút,
szüretig még hosszú az út.
Kell a jó kedv, kell a móka,
kék a kökény, szól a nóta,
de az este cseperedik,
hosszú sálja tekeredik.
Énekem még hívna, szólna,
de felgyorsult a villanyóra,
itt a lift már ritkábban jár,
falvak népe kapukat zár.
Kezdődik a fények tánca,
csillagoknak ragyogása,
pihenjünk el meleg ágyban,
s ébredjünk egy jobb világban.
2015. 09. 12..
Mesét lehet az ősz
Az ősz lopva lehelt csókot a tájra,
mint kislány az ablaküvegre,
hogy otthagyja nyomát pirosló szája,
és hajába simítson új szerelme.
A hegygerincen még zöld a fa ága,
később öltözik bronzszínűbe,
vár még, ahogy türelmes asszony vágya,
mikor szülöttjének kell mesélnie.
Fűszálakon már tücskök nem zenélnek,
s dombok mögül később kél a Nap,
de lombokon aranyló fények égnek.
A levelek mind kosztümöt cserélnek,
majd ledobják magukról megunt
rongyukat, kapuja elé a télnek.
2009. 09. 26.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 4
Tegnapi: 6
Heti: 12
Havi: 10
Össz.: 23 649
Látogatottság növelés
Versek és prózák - © 2008 - 2024 - amoriana-versei.hupont.hu